Magyar
Budapest számos olyan ikonikus épülettel rendelkezik, amik ahelyett, hogy hozzájárulnának a város képének szépítéséhez, egyelőre inkább csak rombolják azt, vagy egyszerűen nem töltik be a nekik szánt funkciót, és zárva tartanak a nagyközönség előtt. Ezek közé tartozik többek között a Matild palota, a SZOT-üdülő, a Balettintézet vagy a Rácz fürdő. De mi áll az egyes épületek tragikus sorsának hátterében, illetve mikorra várható, hogy megoldásra kerül az ügyük.
A Ferenciek terén magasodó Matild palotának meglehetősen hányattatott a sorsa. Az ikerpaloták közül a Klotild palotát 2012-ban jordán befektetők megvásárolták, és a felújítást követően a Buddha Bar Hotel nyitott meg benne. A Matild palotával azonban nem sok minden történt. Az 1899-ben épült palota önkormányzati tulajdonban van, tavaly februárban a Párisi Udvarral együtt eladásra hirdették, de sikertelenül. A harmadik pályázat aztán mégis sikeresnek bizonyult. A határidőig egy cég, az Özyer Grouphoz tartozó MElis Investment Kft. nyújtott be ajánlatot. A csoportot 1948-ban alapították, tulajdonában 7 szálloda van. Az épület így tavaly augusztusban egy török befektetőnek kezébe került, a vételár 2,15 milliárd forint volt. A török családi vállalkozás projektcége szállodát tervezett nyitni az épületben. Az önkormányzat közlése szerint az ingatlan értékesítésére azért volt szükség, mert az épület már nagyon sürgős renoválásra szorult, a műemléki feljújítás becsült költsége a 2 milliárd forintot meghaladja. A vásárláskor a szerződésben a vevő azt is vállalta, hogy 5 éven belül teljesen felújítja az épületet.
A SZOT szálló már régóta csúfítja el a budai hegyoldalt, az épületet még 1971-ben húzták fel a Rózsadomb Pest felé néző oldalán, és a 80-as évek végéig működött benne a SZOT-üdülő. Később tervezték a felújítását, de végül csak a szerkezet visszabontásig jutottak el. 1990. után az épület többször is gazdát cserélt, majd 2004-ben a létesítmény a Pro-Hill Kft-hez került, akik még 10 métert szerettek volna ráhúzni az épületre. Ez a terv azonban nem valósult meg, a Budapesti Világörökségi Alapítvány (BVA) a városkép szempontjából elfogadhatatlannak tartotta ezt a magasítást. A kompromisszimus megoldás szerint a 7 emelet fölé már csak egy kvázi emeletet húzhattak volna fel mindössze 4 Penthouse lakással. A projekt ugyan elindult, de végül bedőlt és 2009-ben a CIB bankhoz került a létesítmény. 2012 márciusában a Portfolio értesülései szerint a CIB Bank több hazai építész irodától is ajánlatot kért a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.
2012 októberében úgy volt, hogy lebontják a betontorzót, és helyén alacsonyabb luxuslakások kapnak helyet, de aztán két évig nem történt semmi az ingatlannal. Tavaly júniusban derült ki, hogy a CIB Csoport szívesen megválna a SZOT-üdülőtől. A létesítmény kínálati ára 16 millió euró, vagyis 5 milliárd forint volt. Azóta azonban nincs hír a SZOT szállóról, egyelőre még biztosan várni kell arra, hogy a torzó eltűnjön a Rózsadombról.
A Drechsler-palota 1883-86 között épült, és évtizedekig adott otthont az Állami Balettintézetnek. Az épületet 1997-ben értékesítette 220 millió forintért a VI. kerület. A következő városvezetés megduplázta a vételárat, és a vevő Andrássy 25. Kft. további 900 millió forintot fizetett a balettintézet és a többi bérlő kiköltöztetésére. 10 évig nem történt utána az épülettel szinte semmi, majd az izraeli tulajdonos egy portugál cégnek értékesítette az ingatlant 7,5 milliárd forintért, akik azonban szintén nem hasznosították az épületet. 2013-ban a tulajdonos QPR Investimentos SA és a jordániai alapítású Zara Invest AG, mint leendő tulajdonos, szándéknyilatkozatot írt alá az Andrássy út 25. alatti épület tervezett adásvételével kapcsolatban. Az akkori információk szerint a Zara Insvest AG ötcsillagos szállodát alakított volna ki az épületben.
Végül 2014 júniusában adta el a portugál tulajdonos az épületet, a vevő a katari uralkodócsalád egyik tagja. A vásárló valójában egy luxembourgi cég, az idén tavasszal bejegyzett Balett Properties S.A., amely mögött Jassim Bin Hamad Bin Jassim Bin Jaber Al Thani sejk áll, aki a Katari Iszlám Bank, a világ ötödik legnagyobb iszlám pénzintézetének elnöke, a Credit Suisse Group AG és számos más nemzetközi cég igazgatóságának tagja. A tervek szerint a Balettintézetben szálloda kaphat helyet, az ötcsillagos luxushotel 2017 negyedik negyedévében nyílhat meg.
Váci1
A Vörösmarty tér és a Váci utca sarkán álló, a volt Pesti Hazai Első Takarékpénztár épületének felújítása és átalakítása már hosszú ideje napirenden volt. A korábbi években többször jelentették már be az akkor 60 milliós eurós fejlesztéssel megvalósuló felújítással a bevásárlóközpont közelgő nyitását, de ebből máig nem lett semmi. Az építkezés indulásakor meglebegtetett első, 2010. tavaszi nyitási dátum később 2011. tavaszra, majd őszre módosult, illetve később lépcsőzetes projektindulásról szóltak a hírek.
A projektet több tényező is nehezítette, a válság hatására a kereskedelmi láncok visszafogták terjeszkedésüket, az épület felújítása során komoly műemléki kötöttségeknek kellett megfelelni, illetve az épület formája is nehézséget jelentett. Az ingatlan hét szintjén emeletenként mindössze kétezer négyzetméter, míg a nagy nemzetközi márkák standardjainak zöme nagyobb területet igényel. Így a fejlesztők teljesen újragondolták a koncepciót, és a nyitást 2012-re halasztották.
Az épület tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű, a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett Orco Property Group 2009. márciusában kért csődvédelmet maga ellen. Ekkor megindult a vállalat átalakítása is, minden egyes beruházást felülvizsgáltak, és a munkát leállították.
Az épület teljes átadása végül nem valósult meg, bár néhány üzlet beköltözött a földszintre. A három emeletes felújított létesítmény többi része csak néhány rendezvénynek ad otthont évente. Az elmúlt hetekben felröppentek hírek arról, hogy az épületet egy ingatlancsomag részeként értékesítették, ezt azonban nem erősítették meg az illetékesek.
A Rácz fürdő felújítása már jó néhány éve befejeződött, ennek ellenére azonban továbbra is üresen áll. A fürdő egész pontosan 2010 őszén kapta meg a használatbavételi engedélyt, a nyitást azonban meggátolta a kisebbségi tulajdonos fővárosi önkormányzat és a 75%-os tulajdonrésszel rendelkező magánbefektető megállapodásának hiánya. A beruházásra, valamint a fürdő és hotel üzemeltetésére létrehozott Rácz Nosztalgia Kft. több mint 9 milliárd forintot fordított az épület újjáépítésére, de a főváros új vezetése módosítani szerette volna a korábban megkötött szerződést.
A több hónapig tartó tárgyalássorozat után úgy tűnt a főváros és a magánbefektető végre egyezségre jutott, és az akkor már közel 4 éve üresen álló fürdő és hozzátartozó négycsillagos hotel kálváriája végre véget ér. Végül azonban a megegyezés meghiúsult.
A fürdő története újabb fejezetéhez érkezett az elmúlt hetekben a fővárosi közgyűlés ugyanis június 24-én úgy döntött, hogy felszámoltatja a Rácz fürdő és hotel beruházó cégeit. Az eljárás alatt a város megvenné az ingatlanokat, és azokat megnyitná a nagyközönség előtt. A fürdőépület működőképessé tételéhez azonban még jelentős forrásokra van szükség. A gépészeti berendezések az öt év alatt lepusztultak, illetve a 2013-as árvíz is károkat okozott, így a nyitás egyes becslések szerint egymilliárd forintba is kerülhet. Ráadásul a beruházó Rácz Nosztalgia Kft. és a Rácz Beruházó Kft. a felszámolás után kártérítési pert indíthat a főváros ellen, így az még a vételáron felül 1-1,5 milliárd forintot fizethet még.
A Tőzsdepalota 1905-ben épült, és 1955 és 2009 között a Magyar Televíziónak adott otthont. 2006-ban vásárolta meg a kanadai Tippin Corporation az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-től, de az MTV 2009-ig visszabérelte a székházat. A lerobbant épület kapcsán impozáns tervek láttak napvilágot, de a beruházás végül nem indult akkor el. Az épület tulajdonosa, a Tőzsdepalota Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft. 24 millió eurós hitelt vett fel az MKB Bank Zrt-től, de a MTV kiköltözése után a bevételeik nullára csökkentek, így a cég nem tudott törleszteni.
A 2012-ben bejelentett csődeljárást követően az MKB követelését egy luxemburgi székhelyű befektetési alapra engedményezte, ezzel a Futura Funds SICAV Plc vált a cég, illetve az épület meghatározó tulajdonosává. Az átalakítás eredetileg 2015-ben fejeződött volna be, és körülbelül 30 milliárd forintos költséggel számolt a fejlesztő.
Az építési engedély aztán 2013 szeptemberében aktiválásra került, és a nem szerkezeti elemek, és a belső területek bontása elindult. A Tippinnek társbefektetőként a Cougar Real Estate-et sikerült megnyernie. A fejlesztők tervei szerint az épületben 8000 nm prémium szolgáltató- és üzlethelyiség és 27 ezer nm "A" kategóriás irodaterület kap helyet. Az átadásra 2017-ben kerülhet sor, az első bérlők is ekkor költözhetnek be. A bontási és kivitelezési munkálatokat az AIG/Lincoln vezeti.
){kind=icon}