Mit tehetünk, ha már előre látható a szerződésszegés bekövetkezése?

Mit tehetünk, ha már előre látható a szerződésszegés bekövetkezése?

2020-06-09 11:54:43

A szerződéseket a  szerződésben, illetve a jogszabályokban rögzített módon és határidőben kell  teljesíteni. Ha az egyik szerződő fél a kötelezettségeit nem tudja az előírtak  szerint teljesíteni, az rendszerint akkor derül ki, amikor már késedelembe esik  vagy hibásan teljesít. Mit tehet a szerződő fél, ha már előre látható az  előzetes szerződésszegés? Ahhoz, hogy a jogait gyakorolhassa, meg kell várnia,  amíg ténylegesen bekövetkezik a szerződésszegés?


A szerződésszegés

A szerződésszegés sokféle formát ölthet. Lényegében ide tartozik minden olyan eset, amikor valamelyik szerződő fél a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem úgy teljesíti, ahogy azt a szerződés vagy a jogszabály előírja. A szerződésszegés leggyakrabban előforduló, nevesített esetei a késedelem, a hibás teljesítés, a szerződés teljesítésének megtagadása. Azonban szerződésszegést követ el például az is, aki a szerződéses viszonyban őt terhelő együttműködési  és tájékoztatási kötelezettségét megsérti.

 

A szerződésszegésnek többféle következménye lehet, függően a szerződésszegés típusától és körülményeitől. Előfordulhat, hogy egy kisebb mértékű szerződésszegés észrevétlenül vagy következmények nélkül marad. Jelentősebb súlyú szerződésszegés esetén a félnek már komoly következményekkel kell számolnia. Például hibás teljesítés esetén az érintett fél szavatossági  jogait érvényesítheti: kijavítást, kicserélést vagy árleszállítást követelhet, végső esetben el is állhat a szerződéstől. 

Az egyik fél szerződésszegése következtében előfordulhat, hogy a másik felet kár éri. Ebben az esetben a szerződésszegő  fél az okozott kárt is köteles megtéríteni.


Mit értünk előzetes szerződésszegés alatt?  

Előfordulhat, hogy a szerződő fél már előre látja, hogy akivel szerződést kötött, a kötelezettségeit nem fogja tudni a szerződés szerint teljesíteni. Például, ha a vállalkozó az elvállalt munkát olyan időben kezdi meg, hogy nyilvánvalóan nem fogja tudni a vállalt határidőben befejezni.

A Polgári Törvénykönyv az előzetes szerződésszegésnek két típusát ismeri.

  • Az egyik esetben már a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni.
  • A másik esetben a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz.

Ilyen esetekben komoly gondban is lehet a szerződő fél, mert lehetséges, hogy az előre látható szerződésszegés miatt a jövőben akár őt magát is jelentős károk érhetik. Az is lehet, hogy már egyáltalán nem lesz szüksége a megkésett vagy hibás termékre, szolgáltatásra.

Bizonyos feltételekkel a törvény lehetővé teszi, hogy előzetes szerződésszegés esetén már a szerződésszegés tényleges bekövetkezte előtt gyakorolhassa az érintett fél a szerződésszegésből eredő jogait.


Az előzetes szerződésszegés következményei

  • Abban az esetben, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szerződéses szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és emiatt a jogosultnak a teljesítés már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogait. Ha az előzetes szerződésszegés késedelem formájában jelentkezik, akkor a jogosult a szerződéstől elállhat, valamint követelheti a kárának megtérítését.

Fontos, hogy ezeket csak akkor teheti meg, ha a jogosultnak a várható késedelem miatt a teljesítés már nem áll érdekében. Például, ha az építési vállalkozó előre láthatóan a vállalt határidőt követő egy hónappal később tudja majd befejezni a vállalt lakóházat, az nem jelenti, hogy automatikusan az előzetes késedelem következményivel lehet élni, ha egyébként a ház felépítése továbbra is a megrendelő érdekében áll.

  • Abban az esetben, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosultnak először fel kell hívnia a kötelezettet a hiba kijavítására vagy kicserélésre. Ha az erre szabott határidő eredménytelenül telik el, akkor a jogosult gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. Ekkor igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, illetve követelheti a hibás teljesítésből fakadó károk megtérítését.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?