Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?

Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?

2024-03-18 14:31:40

Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?



Mi a túlépítés?


Túlépítésről beszélünk, ha az ingatlan tulajdonosa a földterület határán túl építkezik úgy, hogy az építményt részben a saját, részben a szomszédos földterületre építi. Túlépítő nem csak a föld tulajdonosa lehet. Túlépítő az épület tulajdonosa is, ha az épület és föld tulajdonosa nem azonos személy.


A túlépítést jogi szempontból meg kell különböztetni a ráépítéstől és a beépítéstől.

Ráépítésről van szó akkor, ha valaki teljes egészében idegen földön építkezik.

Beépítésnek nevezzük azt, amikor valaki saját földjére épít, de idegen anyaggal.


A túlépítések viszonylag gyakran előfordulnak. Ennek oka lehet az építkezéskor elkövetett mérési vagy tervezési hiba, de keletkezhet az ingatlan-nyilvántartási térkép pontatlansága miatt is.


A jó- vagy rosszhiszemű-e a túlépítő?


A túlépítés következményei tekintetében jelentőséggel bír, hogy a túlépítő jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt-e.


Jóhiszemű a túlépítő, ha a túlépítés tényéről nem tudott és nem is kellett tudnia.

Rosszhiszemű túlépítésről beszélünk, ha a túlépítő tudta vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna, hogy saját földje határán túl építkezik.


A jóhiszemű túlépítés következményei


Jóhiszemű túlépítéskor a túlépítővel szemben a szomszéd a következő követeléseket támaszthatja:

  • Követelheti, hogy a túlépítő a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást.
  • Kérheti, hogy a túlépítő a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható.
  • Akár azt is követelheti, hogy a túlépítő az egész földet vásárolja meg. A szomszéd az egész földjének megvásárlását csak akkor követelheti, ha a túlépítés következtében használhatatlanná válik a föld fennmaradó része. Másik eset, ha a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.


Figyelemmel kell lenni arra, hogy a túlépítéssel kapcsolatos következmények alkalmazását csak a szomszéd kérheti a bíróságtól. Tehát a túlépítő nem indíthat pert a szomszéd ellen a túlépítés valamely következményének érvényesítése iránt. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az érintettek a túlépítés következtében előállt helyzetet peren kívül, közös megegyezéssel rendezzék. A peren kívüli megegyezésben a felek a törvényben említett bármelyik következményt alkalmazhatják, sőt ettől eltérő megegyezésre is juthatnak.


A rosszhiszemű túlépítés következményei


Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, akkor a szomszéd követelheti a túlépítőtől a következőket:

  • Követelheti az épület lebontását. Amennyiben a túlépített építményt le kell bontani, akkor a bontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik. A túlépítő azonban jogosult arra, hogy a beépített anyagot elvigye.
  • Vagy azt is kérheti, hogy a túlépítő a saját földjét és az épületet – a föld és az épület értékének megtérítése ellenében – bocsássa a tulajdonába.
  • Rosszhiszemű túlépítéskor a szomszédot ezen felül megilletik ugyanazok a jogok, amelyek őt jóhiszemű túlépítésnél illetnék.


A rosszhiszemű túlépítéssel azonos megítélés alá esik, ha a túlépítő eredetileg nem volt rosszhiszemű, de a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást a túlépítőnek.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd


- - - - - - - -


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


A megbízható jogi képviselő


Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
^