Magyar
Mire szolgál a tulajdoni lap?
A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartásnak az ingatlannal kapcsolatos adatait tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely ingatlanonként tartalmazza az ingatlan adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, és azok jogosultjainak adatait.
Mennyire lehet megbízni az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokban?
Az ingatlan-nyilvántartás úgynevezett közhiteles nyilvántartás. Ez azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll. Az ingatlan-nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn. Tehát, aki arra hivatkozik, hogy a tulajdoni lapon szereplő adatok, jogok és tények nem állnak fenn, vagy nem a bejegyzés szerint állnak fenn, azt neki kell bizonyítani. Ugyanígy, ha valaki arra hivatkozik, hogy a tulajdoni lapról hiányzó valamely jog vagy tény mégis fennáll, azt bizonyítania kell.
Mit árul el a tulajdoni lap?
A tulajdoni lap több részből áll, minden rész más adatokat tartalmaz.
A tulajdoni lap I. része
A tulajdoni lap felső részén található az ingatlan helyrajzi száma, amely állhat egy számból vagy alátört számokból, ill. betűkből. Például 1234/0/A/1. Ugyanitt kerül feltüntetésre az ingatlan címe. Minden tulajdoni lapon feltüntetésre kerül, hogy az ingatlan mely településen található, valamint az ingatlan fekvése (belterületi, külterületi, zártkert).
A tulajdoni lap I. része tartalmazza az ingatlan alapvető adatait is. Az ingatlan jellegétől függően különböző típusú adatokat találhatunk itt. Társasházi ingatlan esetén például az ingatlan megnevezését (pl. lakás), területét, szobák számát és típusát (egész, fél), a társasházi közös tulajdonból az ingatlanhoz tartozó eszmei hányadot, a bejegyző határozat számát és időpontját. Termőföld esetén láthatjuk a művelési ágat (pl. szántó, legelő), a területet, a minőségi osztályt, a kataszteri tisztajövedelem mértékét.
A tulajdoni lap II. része
A tulajdoni lap II. része tartalmazza az ingatlan tulajdonosának adatait és a tulajdonjog megszerzésével kapcsolatos adatokat. Itt találjuk az ingatlan tulajdonosának nevét, lakcímét/székhelyét, anyja nevét, születési évét. Megtudhatjuk a tulajdoni hányadrészének mértékét, a tulajdonszerzés jogcímét (pl. adásvétel, ajándékozás), valamint a tulajdonjogot bejegyző határozat számát, és a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány érkezésének időpontját.
A tulajdoni lap III. része
A tulajdoni lap III. részén az ingatlant terhelő jogok szerepelnek. Ezek sokfélék lehetnek, például haszonélvezeti jog, jelzálogjog, tartási vagy életjáradéki jog, végrehajtási jog stb. Ebben a részben találjuk a terhek jogosultjainak adatait is, például a haszonélvező, jelzálogjog jogosultjának adatait. Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa van, és a teher nem az egész ingatlant, hanem csak valamely tulajdoni illetőséget terhel, akkor a bejegyzés erre is tartalmaz utalást.
Szintén a tulajdoni lap III. részében találhatók az ingatlanra vonatkozó jogilag jelentős tények. Ilyenek például az elidegenítési és terhelési tilalom, az épület létesítése, a bejegyzett jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alatt állása, a korábbi bejegyzés iránti kérelem elutasítása.
A széljegy
A tulajdoni lap felső részén, az I. rész fölött találhatóak az ún. széljegyek. A széljegyek az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, de még elintézetlen kérelmek. Ha tehát nem látunk széljegyet, az azt jelenti, hogy nincs benyújtott, és elintézetlen kérelem az ingatlannal kapcsolatban. A széljegyek adatai között szerepel a széljegy száma és dátuma, amely azonos a benyújtott beadvány számával és a benyújtás idejével. Szintén szerepel a kérelem jellege (pl. tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem), és a kérelmet benyújtó személy neve és adatai. Ha több széljegy van, akkor fontos ezek sorrendje is, mivel a földhivatal a kérelmeket érkezési sorrendben intézi el. Ezen a sorrenden, vagyis a rangsoron az érintettek hozzájárulásával lehet csak változtatni.
Milyen tulajdoni lapok vannak?
A tulajdoni lapnak több típusa van attól függően, hogy mennyi adatot tartalmaz.
Ha csak a fennálló bejegyzésekre vagyunk kíváncsiak, akkor ún. „szemle” másolatot kell kérnünk. Ez nem tartalmazza a törölt bejegyzéseket.
A „teljes másolat” az ingatlanra vonatkozó összes bejegyzést tartalmazza, így azokat is, amelyeket már töröltek (pl. a törölt tulajdonosok, terhek adatait).
A „kivonatos másolat” a fennálló bejegyzéseket tartalmazza, a megszűnt bejegyzésekre pedig csak utal.
A „részleges másolat” csak a tulajdoni lap kért bejegyzéseit tartalmazza.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
){kind=icon}