Kizárhatja-e az autókereskedő az eladott gépkocsi hibáiért való szavatosságot?

Kizárhatja-e az autókereskedő az eladott gépkocsi hibáiért való szavatosságot?

2015-11-24 17:17:50
Forrás: lakascentrum

Hazánkban nagyon kiterjedt a használt gépjárművek piaca. E gépjárművek jelentős részét gépjármű kereskedők értékesítik a vásárlók számára. A használt autók vásárlása nyilvánvalóan nagyobb kockázatot jelent a fogyasztók számára, hiszen ezen gépkocsik között jóval gyakoribb a hibás vétel lehetősége. Ezért előfordul, hogy a kereskedő az adásvételi szerződésben megpróbálja kizárni a szavatossági felelősségét a jövőben kiderülő hibákkal kapcsolatban. Megteheti-e ezt jogszerűen a kereskedő?              


Miért szavatol a kereskedő?

A gépjármű-kereskedő azért tartozik szavatossággal, hogy az eladott gépjármű rendeltetésszerű használatra alkalmas, és rendelkezik azzal a minőséggel, amely a hasonló gépkocsiknál szokásos, továbbá megfelel a hirdetésben vagy egyéb tájékoztatásban bemutatott tulajdonságoknak.
Gyakori tévhit, hogy szavatosság csak új gépjárművek esetén van. Ez azonban nem igaz, a használt autó eladója is szavatossággal tartozik.
Az viszont fontos, hogy nem teljesít hibásan a kereskedő, ha a vásárló a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Tehát, ha például a hiba a gépjármű megtekintésekor nyilvánvaló (pl. törött a szélvédő), akkor emiatt a vevő utólag nem élhet szavatossággal. Hasonló a helyzet akkor is, ha a kereskedő például az adásvételi szerződésben tételesen felsorolja a gépjármű hibáit, és a vásárló ennek tudatában írja alá a szerződést. Ha viszont csak szóban közli a megtekintés, kipróbálás során fel nem ismerhető rejtett hibákat, akkor utólag a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy ezekről tájékoztatást adott.     
Ha a vásárló él a szavatossági jogával, akkor a kereskedőtől a hiba kijavítását, a gépjármű kicserélését, ill. árleszállítást kérhet, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől.
       
A szavatosság kizárása

Előfordul, hogy a gépjármű kereskedők az általuk alkalmazott szerződésekben általánosságban próbálják kizárni az autó később felfedezett hibáiért való szavatossági felelősségüket. Abban az esetben, ha a gépjárművet fogyasztóként vásárolja valaki, a törvény tiltja a szavatosság kizárását. Fogyasztó az a magánszemély, aki magánhasználatra, azaz nem üzleti, szakmai tevékenysége körében vásárolja a gépkocsit. Tehát ebben az esetben hiába szerepel az adásvételi szerződésben a szavatosság kizárása, e szerződéses rendelkezés érvénytelen, és a vásárló élhet szavatossági jogaival.
Más a helyzet, ha a gépjárművet egy cég vagy szakmai körében magánszemély (pl. egyéni vállalkozóként) vásárolja. Ők nem minősülnek fogyasztónak, így érvényes lehet a szavatosság szerződésbeli kizárása.   

Hibás teljesítési vélelem

A fogyasztót védő másik fontos törvényi garancia abba áll, hogy vélelmezni kell, hogy a vásárlástól számított 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a vásárlás időpontjában megvolt. Ez azért fontos, mert ebben az esetben a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a gépjármű a vásárláskor nem rendelkezett az adott hibával. E szabály nem áll fenn olyan esetben, ami a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Például, a vásárlást követően bekövetkezett baleset során az autóban keletkezett hiba miatt nyilvánvalóan nem lehet az eladóval szemben szavatossággal élni

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.

Tel/Fax: +36 (1) 266-6621

Mobil: +36 (30) 692-9392

E-mail: marketing@kocsis-iroda.hu

www.kocsis-iroda.hu

https://kocsisszabougyved.hu/

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?
^