Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?

Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?

2025-04-24 14:33:17

Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?



Mit csinál az ügyvéd?


Az ügyvéd az, aki elkészíti az adásvételi szerződést, ami a vásárlás KULCSFONTOSSÁGÚ dokumentuma.


Ebben kell ugyanis rögzíteni a feltételeket. A szerződésben szerepel, hogy ki, mikor, hogyan és mennyit fizet, mikor kell átadni és átvenni az ingatlant, van-e foglaló, előleg és még hosszan sorolhatnám. Ez a szerződés lesz később az ügylet „bibliája”, ami ebben van, azt kell a felek végleges megállapodásának tekinteni. Egy szóval, ez kulcsfontosságú! Nem csupán egy formalitás, egy papírdarab. Milliók múlhatnak rajta, hogy mi szerepel benne.


De nem csupán az adásvételi szerződést készít el az ügyvéd.

  • Ő lesz az a „hivatalos” személy, aki ellenőrzi a felek személyazonosságát. No persze, ne gondoljuk, hogy nyomoznia is kellene. Az viszont elő van írva, hogy milyen módon kell a szerződő felek személyazonosságát hivatalos adatbázisban ellenőriznie.
  • De nemcsak a feleket, hanem az ingatlan adatait, helyzetét is ellenőrzi a tulajdoni lap alapján.
  • Az ügyvéd az adásvételi szerződést ellenjegyzi is. Vagyis ezzel hivatalosan igazolja, hogy azt kik és milyen tartalommal írták alá, valamint az a jogszabályoknak és a felek akaratának is megfelel.
  • Az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási ügyeket is intézi, enélkül ugyanis az ingatlan nem kerülne a vevő nevére.
  • Ezen túl sok esetben ügyvédi letétben kezeli az adásvétellel kapcsolatos kifizetéseket, vagy azok egy részét. Vagyis a vevő neki fizet és ő fizeti azt tovább az eladó vagy egy másik személy részére.


Az ügyvéd szerepe nem csak annyi, hogy odafirkantja a szerződésre a nevét és rányomja a pecsétjét, mert ez egy kötelező „formaság”. Azt is mondhatnák, hogy ő az adásvétel „lelke”.

Szerepe igen lényeges, így nem annak kell(ene) az elsődleges szempontnak lenni, hogy ki a legolcsóbb.



Az ügyvédet a vevőnek kell hoznia: törvény vagy „mítosz”?


Szinte már nincs is olyan személy, aki ne hallotta volna, hogy az ingatlan-adásvételnél a vevő hozza és fizeti az ügyvédet.


Nem egyszer találkoztam olyannal, hogy az eladó és a vevő is szentül meg voltak győződve róla, hogy az ügyvédet a vevőnek kell hoznia és fizetnie. Vagyis a vevő mondja meg, hogy ki készítse az adásvételi szerződést, mert úgyis neki kell fizetnie.


Nincs olyan törvényi előírás, ami előírná, hogy a vevő köteles hozni az ügyvédet. Ez egy szokás, egy kialakult minta, amit a legtöbben követnek, mert így hallották, mert mások is így csinálják.

De ettől el lehet térni. Ez a feleken múlik, vagyis az eladón és a vevőn. Ők döntik el, hogy kinek a szakértelmére akarják bízni életük egy igen fontos döntését.



Kit képvisel az ügyvéd az adásvételkor?


Az adásvételi szerződést elkészítő és ellenjegyző ügyvéd a feleknek segít, hogy az adásvétel rendben legyen, és mind az eladó, mind a vevő érdekei képviselve legyenek.


Az ügyvéd nem a vevő, vagy az eladó érdekeit kell, hogy kizárólagosan képviselje.

Hogyan lehetséges ez? Miért nem a vevő érdekeit kell képviselnie, ha ő hozta és fizeti?


A válasz a következőben rejlik.


Az adásvételkor a felek egy kölcsönös megállapodást rögzítenek a szerződésben. Vagyis itt elméletileg, és remélhetőleg gyakorlatilag sem két szemben álló félről beszélünk. Ez nem egy vita, ahol az ügyvédnek valamelyik fél érdekeit, érveit kell képviselnie. Itt nem az „én ügyvédem szerint – a te ügyvéded pedig” felállás van.


Az ügyvédnek azt kell elősegítenie, hogy mindkét fél megértse a lehetőségeket és az alapján kölcsönösen megállapodjanak.


Jó esetben ez így is történik és a folyamat gond nélkül, vagy kisebb ütközésekkel, de végül is lezárul úgy, ahogyan a felek eldöntötték.



A vevő hozta a saját ügyvédjét, mit tehetek eladóként?


Mindenki a saját maga által választott szakemberben bízik. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen én sem mennék olyan orvoshoz, vagy nem fogadnék el pénzügyi tanácsokat olyan személytől, akiben nem bízom.


A vevő hozta az ügyvédet, akit ismer, akiben megbízik. Van lehetősége az eladónak is megbízni valakit?


Szerencsére igen!


Nincs kizárva, hogy az eladó az elkészült adásvételi szerződés tervezetét átbeszélje egy másik ügyvéddel, tanácsot kérjen, vagy akár már előre, a tárgyalási folyamatokba is bevonja.


Fontos azonban, hogy ekkor is az legyen szem előtt, hogy a felek kölcsönös engedményekkel megköthessék szerződést. Mert egy szerződésben mindig mindkét oldalnak vannak jogai és kötelezettségei is. A cél semmiképpen sem az, hogy mindenben hibát találjunk, mert a vevő által felkért ügyvéd készíti a szerződést. Ha jó ügyvédet választ az eladó, akkor nem is ez lesz a cél.


Fontos, hogy jogi kérdésekben szakemberhez forduljunk. Ráadásul, ha lehet, előre, mert utólag mindig mindent nehezebb megoldani. És az mindig többe is kerül: több idő, több idegeskedés és több pénz.



A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvédvitarendezési szakjogász


 - - - - - - - -

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.


ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.

Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?
^