Hogyan ne legyünk hamis tanúk - avagy mikor írhatunk alá tanúként?

Hogyan ne legyünk hamis tanúk - avagy mikor írhatunk alá tanúként?

2015-12-22 16:28:55
Forrás: lakascentrum

Gyakori eset, hogy bizonyos szerződések, nyilatkozatok érvényességéhez a jogszabály két tanú általi aláírását követeli meg. Ilyenkor gyakori, hogy valaki a családtagját, ismerősét kéri meg arra, hogy tanúzza le a már aláírt okiratot. Mit jelent, ha tanúként aláírunk egy dokumentumot? Minden esetben aláírhatjuk-e tanúként az elénk tett okiratot?                  


A két tanú jelentősége

A tanúkkal ellátott okiratnak azért van különös jelentősége, mert annak a törvény nagyobb bizonyító erőt tulajdonít, mint az „egyszerű” okiratoknak. Az ilyen okiratot a törvény ún. teljes bizonyító erejű magánokiratnak nevezi, ami azt jelenti, hogy ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy az okirat kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. A gyakorlatban például ez azzal jár, hogy ha valaki két tanú által is aláírt kölcsönszerződést köt, és utóbb például arra kíván hivatkozni, hogy az összeget nem is kölcsönként kapta, akkor ezt neki kell bizonyítania a bíróság előtt.

Milyen dokumentumokra szükséges tanú?

Az okirat érvényességéhez akkor szükséges két tanú aláírása, ha jogszabály vagy akár a szerződő felek megállapodása teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást követel meg. Ilyen például a gépjármű adásvételére vonatkozó szerződés, vagy az alapítvány létrehozásáról szóló alapító okirat. 

Rendszerint a tanúzott okirattal azonos ereje van az ügyvéd által készített és ellenjegyzett okiratoknak, és annak is, ha valaki saját kezűleg írta és aláírta az okiratot. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy az ügyvéd csak az általa készített okiratot láthatja el ellenjegyzéssel, és azt nem teheti meg, hogy például az ügyfelek által írt szerződést ellenjegyzi. Az ügyvédi ellenjegyzés általában kiváltja a két tanú általi aláírást. Hasonló a helyzet a saját kézzel írt és aláírt dokumentumokkal. Például, a saját kézzel írt és aláírt tartozáselismerő nyilatkozat azonos erejű azzal, mintha két tanú is aláírta volna.

Fontos azonban, hogy egyes szerződéseknél, nyilatkozatoknál a tanúzás nem azonos erejű az ügyvédi ellenjegyzéssel, és fordítva. Például ingatlan adásvételi szerződés esetén nem megfelelő a két tanú, hanem ügyvédi ellenjegyzés, vagy közokiratba foglalás szükséges. Míg például a nem saját kézzel írt végrendeletnél két tanú aláírása kell, az ügyvédi ellenjegyzés önmagában nem elegendő. Ráadásul az ilyen végrendeletnél az sem mindegy, ki írja alá tanúként, ezért ilyen esetben javasolt az ügyvéddel való előzetes konzultáció. 

Mit tanúsít az okirati tanú?

Ha tanúként aláírunk egy okiratot, azzal azt igazoljuk, hogy az okiratot aláíró személy az iratot előttünk írta alá, vagy az okiraton szereplő aláírást előttünk a saját aláírásának ismerte el. Tehát a tanúnak nem kell ismernie, elolvasnia a dokumentum tartalmát, mert ő az aláírásokat hitelesíti. Ezt viszont csak akkor teheti meg, ha az aláíráskor jelen van és látja az aláírást, vagy ha azt korábban aláírták, akkor az aláíró a tanú előtt személyesen ismeri el, hogy az okiraton lévő aláírás az övé.
Nem felel meg az előírásoknak, ha valaki például letanúzza a szomszéd által áthozott gépjármű adásvételi szerződést, amelyet a szerződők már aláírtak, de a tanúzáskor nincsenek jelen. Ha a tanú ily módon ír alá egy okiratot, akkor okirat hamisítást követ el. Ezért vigyázzunk, hogy segítő szándékunk miatt nehogy hamis okiratot állítsunk elő, netán közokirat hamisítást kövessünk el. 
  
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?
^