Magyar
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a közvetítői szerződések általános szabályaival. A közvetítői szerződésnek létezik egy típusa, a tartós közvetítői szerződés. Ilyen szerződése lehet például egy kereskedelmi ügynöknek, aki a megbízó termékeinek a vevők részére való kiközvetítését vállalja. A tartós közvetítői szerződésre a közvetítés általános szabályai mellett külön szabályok is vonatkoznak.
Mi a tartós közvetítői szerződés?
A közvetítő feladata, hogy a megbízója és egy harmadik személy közötti szerződés megkötését elősegítse. Tartós közvetítői szerződésről akkor beszélhetünk, ha a közvetítő tartós jellegű jogviszonyban áll a megbízójával. A közvetítő feladata ebben a tartós jogviszonyban, hogy önállóan eljárva harmadik személyekkel kötendő szerződéseket közvetítsen, illetve adott esetben a megbízója nevében maga kösse meg e szerződéseket.
A közvetítő és a megbízója közötti szerződés akkor minősül tartós jellegűnek, ha a közvetítő a szerződés alapján:
Tartós közvetítői szerződés csak akkor jön létre, ha a közvetítő önállóan tevékenykedik. Nem minősül ezért tartós közvetítésnek, ha például munkaviszony keretében végzi valaki a közvetítési feladatot, még akkor sem, ha a szerződés aláírására is feljogosította a munkáltató.
Fontos, hogy csak az minősül tartós közvetítői jogviszonynak, ha a megbízott feladata nem a szerződés létrehozására, mint eredményre irányul. Így nem tartós közvetítés egy termék reklámozása vagy érdeklődők, potenciális ügyfelek gyűjtése, ha egyébként a megbízott feladatának nem része a kapcsolódó szerződés közvetítése, ill. megkötése is.
Szemben az „egyszerű” közvetítői szerződéssel, tartós közvetítői szerződés esetén a közvetítő a közvetített szerződés megbízója nevében való megkötésére is jogosult, ha a felek eltérően nem egyeztek meg. Ezen túl a közvetítő megtehet minden olyan nyilatkozatot, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. A tartós közvetítő képviseleti jogának korlátja, hogy a már megkötött szerződést nem módosíthatja, pénzt nem vehet át, és fizetési határidőt nem állapíthat meg. A törvény nem tiltja viszont, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a közvetítőnek ezekhez is joga van.
Díjazás tartós közvetítői szerződés esetén
A közvetítői szerződések díjazásra vonatkozó általános szabálya a tartós közvetítői szerződés esetén is igaz. Ez alapján a közvetítő a tevékenységét díjazás ellenében végzi. A díjazás meghatározását a jogszabály alapvetően a felekre bízza. A leggyakoribb a jutalékos díjazás, de nem kizárt, hogy a felek például átalány jellegű díjazásban egyezzenek meg.
Tartós közvetítői szerződés esetén jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített szerződések száma vagy értéke szerint változik. Ha a szerződésben a felek részben vagy egészben jutalékos díjazást kötöttek ki, akkor vonatkozik rájuk a közvetítőt megillető jutalékról szóló kormányrendelet. A kormányrendelet a jutalékra vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza. Ezektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, kivéve néhány, a közvetítőt védő garanciális szabályt. Vannak ugyanakkor speciális területek (például pénzügyek, biztosítás), amelyekre a jutalék rendelet közvetítőt védő és eltérést nem engedő szabályait nem kell alkalmazni.
A díjazásra való jogosultság tekintetében különbség van abban, hogy a közvetített szerződést a közvetítői szerződés megszűnése után, vagy azt megelőzően kötötték.
A tartós közvetítői szerződés megszűnése előtti időszakban kötött szerződés után a közvetítő jutalékra akkor jogosult, ha
Ha a közvetített szerződést a tartós közvetítői szerződés megszűnése után kötötték, akkor a közvetítő jutalékra jogosult a következő esetekben.
A jutalék esedékessége
Önmagában az, hogy a közvetítő jogosultságot szerzett a jutalékra, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megbízó azt azonnal köteles kifizetni. A jutalék adott esetben a közvetített szerződés megkötésétől eltérő időpontokban válhat esedékessé.
A felek alapvetően szabadon állapodhatnak meg arról, hogy a jutalék kifizetése mikor válik esedékessé.
Amennyiben a jutalék esedékességéről külön nem egyeznek meg, a jutalék akkor és olyan mértékben esedékes,
Tehát alapvetően a közvetített szerződés teljesítettségéhez igazodik a jutalék esedékessége.
A jutalék legkésőbb akkor esedékes, amikor a harmadik személy teljesítette a szerződést, vagy teljesítenie kellett volna, ha a közvetítő megbízója is teljesített volna. Nincs viszont akadálya annak, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a jutalék már a közvetített szerződés megkötésekor kifizetendő, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítésre kerül-e.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
){kind=icon}