Sok vállalkozás bérelt ingatlanban működik. Felmerülhet az ingatlan tulajdonosában, hogy ő is felelős lehet-e a bérlő cég által végzett tevékenységért? Kinek kell fizetni a cég tartozásait? Kockán forog-e az ingatlan?
Ingatlanok esetén viszonylag gyakori, hogy az egyik ingatlant telki szolgalom terheli, amelyet a másik ingatlan mindenkori tulajdonosa, birtokosa gyakorolhat. Ez a szolgalom többféle módon is létrejöhet, például jogszabály alapján vagy szerződéses úton. Előfordulhat olyan eset is, hogy a szolgalmi jog elbirtoklással létesül. Hogyan szerezhető meg elbirtoklással a telki szolgalom?
A közvetítői szerződésekkel a hétköznapokban viszonylag gyakran találkozhatunk, gondoljunk például az ingatlanközvetítőkre, utazásközvetítőkre, különböző pénzügyi szolgáltatások közvetítőire. Vannak olyan közvetítői tevékenységek, amelyeket külön jogszabályok részletesen szabályoznak, például a pénzügyi és biztosítási szektor területén. Melyek a közvetítői szerződés alapvető szabályai?
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a közvetítői szerződések általános szabályaival. A közvetítői szerződésnek létezik egy típusa, a tartós közvetítői szerződés. Ilyen szerződése lehet például egy kereskedelmi ügynöknek, aki a megbízó termékeinek a vevők részére való kiközvetítését vállalja. A tartós közvetítői szerződésre a közvetítés általános szabályai mellett külön szabályok is vonatkoznak.
Kinek ne lennének kisebb-nagyobb titkai, melyet senkivel, vagy csak néhány személlyel kíván megosztani? Ki ne szeretné, ha a magántitok mindaddig titok maradna, míg ő maga fel nem fedi azt mások előtt is. A magántitok védelmét mind a Polgári Törvénykönyv, mind a Büntető Törvénykönyv biztosítja. Igaz, kicsit másképp.
Valószínű, hogy ismerősen cseng a foglaló, hiszen igen ritka, hogy egy adásvételi szerződésben ne szerepeljen. De biztosan jól tudod az új szabályait? Mi az, amit az új Polgári Törvénykönyv másként szabályoz a foglalónál, mint ahogyan korábban már megszoktuk?
Ha valaki ingatlant vásárol vagy más, ingatlanra vonatkozó ügyletben vesz részt, fontos, hogy az ingatlannal kapcsolatos alapvető jogokkal és tényekkel tisztában legyen. Erre a célra az ingatlan tulajdoni lapja a megfelelő forrás, feltéve, hogy ismerjük mit és hol találhatunk meg rajta. Milyen információkat árul el a tulajdoni lap egy ingatlanról?
Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki egy másik személy tulajdonában álló földre saját anyagával építkezik anélkül, hogy erre egyébként jogosult lenne. A ráépítés bizonyos esetekben a ráépítő számára tulajdonjog megszerzését is eredményezheti. Mikor, mitől függ ez? Mit érdemes tudni a ráépítésről?
A szerződéseket a szerződésben, illetve a jogszabályokban rögzített módon és határidőben kell teljesíteni. Ha az egyik szerződő fél a kötelezettségeit nem tudja az előírtak szerint teljesíteni, az rendszerint akkor derül ki, amikor már késedelembe esik vagy hibásan teljesít. Mit tehet a szerződő fél, ha már előre látható az előzetes szerződésszegés? Ahhoz, hogy a jogait gyakorolhassa, meg kell várnia, amíg ténylegesen bekövetkezik a szerződésszegés?
Mindenkinek jár a késedelmi kamat, ha nem fizetnek neki időben? Köteles-e késedelmi kamatot fizetni, aki késve teljesíti a fizetési kötelezettségét? Mennyi a késedelmi kamat mértéke? Kérdések, melyek sokakat foglalkoztatnak. Vagy azért, mert nekik nem fizetnek időben, vagy azért, mert ők csúsznak meg a fizetéssel, és tudni szeretnék, hogy jogszerű-e, ha a hitelező plusz összeget követel.
){kind=icon}
