Magyar
Minden ingatlanokkal foglalkozó vállalkozónak fontos tudnia, hogy az országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a jelenleg hatályos ingatlan nyilvántartási törvény változtatásait célzó rendelkezéseket (2021. évi C. törvény), amelyek 2023. február 1-jétől lépnek hatályba. A módosítások több olyan területet érint, mely a vállalkozók eddigi ügymeneteit is megváltoztatja, ilyen többek között az elektronikus földhivatali beadás lehetősége, valamint az ország bármely pontjából elérhető ingatlan-ügyintézés is.
Cikkünkben bemutatjuk az új törvény azon legfontosabb változásait, amelyek az ingatlannal kapcsolatos jogügyleteinkben, a vonatkozó ügyintézésben alapvető változásokat hoznak.
Digitalizálódik az ingatlan-nyilvántartási rendszer szerkezete. A jelenlegi kétdimenziós nyilvántartásban sokszor adódtak problémák abból, hogy a rendszer nem tudta megfelelően kezelni az egy földrészen fekvő, egymást átfedő ingatlanok tulajdonjogi helyzetét (ez alól a helyzet alól egyedül a társasházak szolgáltak eddigi kivételként).
A törvény egyik legfontosabb változtatása éppen ezért az ún. térbeli nyilvántartás lesz, mely lehetővé teszi a föld alatti, illetve az egymáson elhelyezkedő épületek ábrázolását és tulajdonrészük elhatárolását (pl. hidak, pincék).
Bár eddig minden magánszemélynek lehetősége nyílt nem hiteles tulajdoni lap másolatának lekérésére, ez a lehetőség azonban adatvédelmi és okirat-megfelelősségi okokra hivatkozással kivezetésre kerül.
A jövőben ügyleti tulajdoni lap másolatának lekérésére lesz lehetőség, ami bővített tartalommal fog bírni a korábbi tulajdoni laphoz képest, valamint lehetőség lesz földhasználati és műszaki adatlap lekérésére is.
A módosítások következtében ugyanis a személyes adatok kizárólag személyazonosítás és az adott cél megjelölése mellett ismerhetőek meg.
A fentieken kívül új értelmet nyer a közhitelesség vélelme is, hiszen az ingatlanra vonatkozó adatokról (művelési ág, terület stb.) automatikusan vélelmezni kell azok valódiságát.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az a személy, aki a közhiteles nyilvántartásban rögzített adatokat alapul véve szerez magának jogokat az ingatlanra vonatkozóan, automatikusan megilleti a jóhiszemű jogszerzés védelme.
Ameddig a hatályos szabályozás csak meghatározott aktusok esetében írt elő kötelező ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzést, addig a módosítás valamennyi jogbejegyzéshez kötelezővé teszi az ellenjegyzés meglétét.
Emellett a kérelem alapjául ezután elektronikus- vagy elektronikussá alakított okirat szolgál majd a jövőben.
Fontos változás, hogy a felek egyoldalú megállapodása ezek után nem lesz elegendő a tulajdonjog bejegyzésének törléséhez, illetve az eredeti állapot visszaállításához, ezekhez ugyanis minden esetben bírósági, hatósági vagy közigazgatási hatósági határozatra lesz szükség.
Magában az ingatlan-nyilvántartási kérelemben is bekövetkeznek bizonyos változások, hiszen valamennyi fél egyöntetű kérelmére kerülhet csak sor jog-és ténybejegyzésre egy adott ingatlan vonatkozásában.
Pozitív változás; hogy a beadványok és az azokkal kapcsolatos ügyintézés az ország összes kormányhivatalában elérhető lesz, tehát ingatlanügyeinket az ország összes földhivatalában tudjuk intézni, az ingatlan fekvésétől függetlenül.
Ezen kívül a jövőben lehetőség lesz a széljegyen szereplő jogok és tények intézési sorrendjének megváltoztatására az érintettek közös kérelmére.
Ugyancsak pozitív hozadéka a jövőbeli módosításoknak; hogy lehetőség lesz a későbbiekben automatikus döntéshozatali eljárásban történő ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtására is.
A gyakorlatban a kérelem bármiféle emberi közreműködés nélkül, automatikusan 24 óra alatt kerül elbírálásra, így akár pár óra alatt nyilvántartásba kerülhetnek az ingatlanban bekövetkezett változások.
A javaslat ezen kívül rögzíti azt is, hogy az ügyfél a hatósági döntés közzétételét követő öt napon belül kérheti kérelmének teljes eljárásban történő elbírálását.
A klasszikus értelemben vett függőben tartás (tulajdonjog-bejegyzési engedély benyújtásáig a bejegyzés felfüggesztése, jellemzően a vételár kifizetése és a szerződés aláírásának időbeli elválása) eljárási formája megszűnik.
Lehetőség nyílik azonban a vételár megfizetéséig történő tulajdonjog fenntartása esetén az úgynevezett vevői jog bejegyzésére, aminek következtében a hatóság 6 hónapig felfüggeszti az azt követő beadványok intézését.
Ezen kívül lehetőség lesz hat hónapra felfüggeszteni az adott eljárást, amennyiben az egyik fél az okiratok vagy a másik fél személyazonosságának valódiságát bírálja, illetve ha a felek közt jogvita alakulna ki.
Változás következik be a hiánypótlások beadásával kapcsolatban.
A törvényjavaslat rendelkezései szerint a kérelem a jövőben nem minősül alkalmas dokumentumnak egy hiánypótláshoz, valamint az okirat tartalmi hiányosságai automatikus elutasítási okokat képeznek majd az eljárásban.
A hiba/hiány kijavításának/pótlásának lehetőségére kizárólag az okiratot benyújtó személynek lesz lehetősége.
Lehetősége lesz továbbá a feleknek a bejegyzésüket helyesbíteni, amit -mint speciális jogorvoslati eszközt -a kérelem benyújtásától számított 3 éven belül vehetnek igénybe.
Végezetül perbejegyzési lehetőséggel is szolgál a törvényjavaslat, amelyet a felperes igényelhet polgári perben, ennek következtében pedig a perbejegyzést követően érkezett dokumentumokat a földhivatal a per jogerős befejezéséig felfüggeszti.
Dr. Németh Zoltán László – Jogász, Dr. Németh Zoltán László Ügyvédi Iroda, Hello Biznisz jogi szakértője
){kind=icon}