Magyar
2019-ben mintegy 7 ezer lakást vásároltak meg külföldi állampolgárok Magyarországon, 4,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vevők összetétele többé-kevésbé a korábbi évekhez hasonlóan alakult. A legtöbben Németországból vásároltak, míg őket szorosan a kínai vevők követték, a legnagyobb növekedés azonban a vietnámi vásárlók körében volt mérhető - derül ki a KSH felméréséből.
Enyhe mérséklődés után közel 7 ezer lakást vásároltak meg külföldiek 2019-ben Magyarországon, ez 4,5%-kal kevesebbet, mint 2018-ban. A vevők összetétele többé-kevésbé a korábbi évekhez hasonlóan alakult. A legtöbb vevő ezúttal is Németországból érkezett, az általuk megvásárolt lakások száma közel tizedével meghaladta az előző évit. A kínai vásárlók száma kismértékben csökkent, de ebben az évben is ők adták a külföldi vevők második legnépesebb csoportját.
Budapesten ezzel szemben a kínaiak voltak legtöbben, míg
TÖBB MINT HARMADÁVAL EMELKEDETT A VIETNÁMI VEVŐK SZÁMA.
Állampolgárság szerint jelentősen eltér az egyes országokból érkező vevők piaci viselkedése is. Míg a német, holland, belga, svájci, valamint román és szlovák vásárlók elsősorban a vidéki, ebből adódóan olcsóbb ingatlanok iránt érdeklődtek, addig a kínai, vitenámi és izraeli vásárlók egyértelműen Budapesten, azon belül is a drágább, belvárosban kerestek lakást. A 348 vietnami vásárlónak például 98 százaléka budapesti lakást vett.
MÍG EGY HOLLAND VÁSÁRLÓ ÁTLAGOSAN 11,5 MILLIÓT KÖLTÖTT A KISZEMELT LAKÁS MEGVÁSÁRLÁSÁRA, ADDIG A VIETNÁMI VEVŐK 60 MILLIÓNÁL IS TÖBBET.
Rajtuk kívül a drágább szegmensből válogattak még a kínaiak és a franciák is, mindkét nemzet vásárlói közel 50 millió forintot költöttek el a vásárolt lakásra. Az osztrákok nagyrészt a nyugati országhatár közelében vásároltak lakásokat, átlagosan 24 millió forintért. A romániai vevők átlagos költése (13 millió forint) a legalacsonyabbak közé tartozott, ők ugyanis a keleti országrész alacsonyabb árszínvonalú településein jelentek meg nagyobb számban. Ennél is alacsonyabb áron vásároltak a már említett hollandok, akik jórészt Dél-Dunántúl kistelepülésein szereztek ingatlanokat.
Érdemes emellett megnézni azt is, hogyan alakult a 65 év feletti, vagyis a nyugdíjas korú vásárlók aránya. A svájci, német és holland vásárlók között is 20 százalék körül volt a 65 év felettiek aránya, akik túlnyomórészt vidéken vásároltak. Kiemelkedően nagy értékű, főleg fővárosi lakásokat kerestek a vietnámiak és kínaiak, míg a szintén elsősorban budapesti lakások iránt érdeklődő izraeli vevők költése az átlagos fővárosi árszint körül alakult.
A külföldi állampolgárok összesen 208 milliárd forint értékű lakásvásárlásai a teljes lakáspiaci forgalom 6,9%-át tették ki 2019-ben. Budapesten ez az arány jóval magasabb volt, ott a lakáspiaci forgalom összértékének 12%-a (143 milliárd forint) származott külföldi magánszemélytől. A külföldiek által a fővárosban elköltött összeg háromnegyedét hét kerületben (a II., V–IX., illetve a XIII. kerületben) költötték el.
A PESTI BELSŐ KERÜLETEKBEN (V–IX. KERÜLET) A LAKÁSVÁSÁRLÁSRA FORDÍTOTT ÖSSZEG ÁTLAGOSAN 30%-A SZÁRMAZOTT KÜLFÖLDIEKTŐL.
Címlapkép forrása: Getty Images
){kind=icon}