Magyar
A nyár végéhez érve érdemes egy pillanatra megállni és megnézni, hogy mi történt az elmúlt hónapokban a hazai lakáspiacon. Még mindig folytatódik a szárnyalás? Hol, mennyi idő alatt lehet eladni a lakásokat? Mennyi új lakásra számíthatunk a következő félévben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ a vezető ingatlanszakértő cégek segítségével.
2017 első 7 hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, 5 nappal hamarabb, mint vidéken. A paneleket ennél gyorsabban adták el, a fővárosban 72 nap kellett hozzá, vidéken 75 - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.
Míg 2013-ban a használt társasházi tégla lakások átlagos értékesítési ideje országosan 150-170 napot vett igénybe (Budapesten csak 123 napot), addig 2015-ben ez az érték 102-108 napra csökkent (Budapesten 83 napra). Ehhez képest 2016-ban, ha kis mértékben is, de emelkedés volt tapasztalható az átlagos értékesítési időben, ami összefügg a jelentős áremelkedéssel.
2017 első hét hónapjában a használt téglaépítésű társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 102 nap, fővároson kívül 105 nap, ezen belül a nyugati országrészben 108 nap, a keletiben 103 nap volt. Budapesten az átlagos értékesítési idő 100 nap, Pest megyében 94 nap. A panellakásoknál ugyanez országosan, átlagosan 74 nap, fővároson kívül 75 nap, ezen belül a nyugati országrészben 75, a keletiben 76 nap volt. Budapesten 72, Pest megyében 66 nap.
A családi házak értékesítési ideje még mindig bő félév, átlagosan 192 nap, ami tavalyhoz képest négy nappal kevesebb és a fővároson kívül mindenhol tovább csökkent az idei évben. A fővárosban a legrövidebb az értékesítési idő 174 nap. A nyugati országrészben 189, míg Pest megyében és Kelet Magyarországon közel 200 nap ez az érték.
A lakásépítési engedélyek száma jelentős növekedett az elmúlt időszakban, míg 2015-ban még csak 12,5 ezer, 2016-ban több mint 30 ezer engedélyt adtak ki - derül ki az FHB elemzéséből. A szárnyalás 2017 első negyedévében is folytatódott, a válság után nézve ebben az évben a második legmagasabb volt a kiadott engedélyek száma, meghaladta a 9500-at. Az épített lakások száma szintén növekedett, de az itt tapasztalt bővülés messze elmarad az építési engedélyeket jellemzőtől. 2016-ban valamivel több, mint 10 ezer lakást adtak át, míg 2015-ben csak 7600-at, 2017 első negyedévében pedig kicsit több mint 2000 lakás készült el, aminél utoljára csak 2012-ben adták át több lakást az év azonos időszakában. A használatba vételi engedélyek száma ugyanakkor idén jelentősen megugorhat, az elkezdett projektek jó részét ugyanis az év második felében tervezik befejezni.
A lakásépítések területileg erős differenciát mutatnak, a legtöbb lakás a fővárosban és a városokban épül. Az engedélyek számának növekedésében is különbség mutatkozik az ország különböző területei között, míg 2016-ban például Budapesten és a megyei jogú városokban szinte megháromszorozódott az engedélyek száma a megelőző évhez képest, addig a városok és községek esetében jóval enyhébb volt az élénkülés. Az idei év első három hónapjában még tovább mélyült a szakadék az ország különböző részei között az építési engedélyek terén, az engedélyek 46 százalékát a fővárosban adták ki.
Júniushoz hasonló forgalom zajlott az ingatlanpiacon júliusban is, amikor a tranzakciók száma megközelítette a 13 ezres értéket, mellyel a harmadik legerősebb hónap lett az idei évben. Augusztusban pedig tovább emelkedett az adásvételek száma, megközelítve a 14 ezres értéket, így az idén már most több, mint 100 ezer lakás adásvételt becsült a Duna House. 2016. első fele kiemelkedő volt, majd kissé visszaesett, idén azonban a szezonalitásnak megfelelően emelkednek a számok, amely ha így folytatódik, egész éves viszonylatban erősebb lehet a tavalyinál, vagyis a válság utáni legkiemelkedőbb év elé nézünk.
Családi házakra Budapesten lehetett a legkevesebbet, 5 százalékot alkudni. Pest Megyében már 6 százalék, vidéken 9 százalék volt erre az ingatlantípusra az átlagos alkumérték. Lakások esetén már kisebb árcsökkenést kellett az eladóknak elszenvedniük, mindössze 3-4 százalékot, legyen az panel, vagy téglalakás.
Budapesten minden ötödik leendő vevő megjelölte a XIII. kerületet, mint potenciális vásárlási célpontot. Ezzel kiemelkedik a mezőnyből, ugyanis a második legkedveltebb, XIV. vagy VII. kerületet is a vevők 16 százaléka jelölte csak meg. A szomszédos VI. kerület is népszerű volt, azt a vevőjelöltek 15 százaléka választaná.
Az eltérő elemzésekben eltérő árakat találunk az árakra vonatkozóan, aminek okairól az alábbi cikkben részletesebben is foglalkoztunk.
){kind=icon}