Magyar
Hihetetlen, ami a Váci úton zajlott le az elmúlt nagyjából negyed században, az egykori gyártelep igazi irodanegyeddé változott, és mára az irodában dolgozók jelentős része jár ide dolgozni. A terület korábbi munkáskörnyék imidzse is megváltozott, ma már a lakásvásárlók körében is az egyik legnépszerűbb helyszínnek számít. A változáshoz több tényező együttállása kellett, a gyáripari környék jelleg magával hozta, hogy bőven volt tér barnamezős beruházások megvalósítására, ráadásul az önkormányzat is a fejlődést kívánta elősegíteni a szabályozási tervekkel.
Az első irodaházépítési hullám a rendszerváltást követően kezdődött, majd a válság ugyan némileg parkolópályára tette a terveket, hogy aztán új erővel vessék bele magukat a fejlesztésekbe a beruházók. A válság utáni időszak aztán a Váci út eddigi legsikeresebb korszaka lett. A fejlesztések pedig most is dübörögnek, amit mi sem bizonyít jobban, mint például a Dózsa György út és az Árpád híd között egy négyzetméterre jutó óriásdaruk aránya, ahogy azt az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal a Váci úti irodafolyosót bemutató kiadványa összegzi.
A Váci út környéke hatalmas átváltozáson ment keresztül, és ipari övezetből változott át menő irodanegyeddé. Az átalakulás a II. világháború után megindult, de a Váci út gyári jellege megmaradt. Közben azonban a népesség jelentős növekedésnek indult, és a közlekedési infrastruktúra is jelentősen megváltozott. A 60-as évektől kezdődően lakótelepek épültek, míg az utat teljesen átépítették a metró beruházás kapcsán. Ez utóbbi beruházásnak köszönhetően a Váci út a főváros infrastruktúrával legjobban ellátott zónái közé tartozott a rendszerváltásra. Szintén a fejlődést segítette, hogy az Angyalföldi Önkormányzat, úgy módosította a rendezési terveket, hogy azzal támogassák az új irodaházak épülését.
Ezekre volt is igény, hiszen a hazánkban megjelenő új gazdasági szereplők számára minőségi irodaterületekre volt szükség. Az egyik első ingatlanfejlesztés, a Váci út 110. szám alatt valósult meg, ahol a ma V110 nevet viselő irodaházat húzták fel. 1990 és 1994 között öt irodaház készült el a Váci úton, 1994 és 2000 között pedig 15 házat adtak át. 1994-ben fejezték be a Duna Office Centert (ma CityZen Irodaházat), mely az ÖMV, a Porsche Bank és a Pannon GSM irodája lett, szintén ebben az évben készült el - csak a legnagyobb épületeket említve - a Dévai Center, 1996-os a Balance Building, 1998-ban adták át a River Estates Irodaházat, 1999-ben pedig a Generali székházát.
A Váci úton azonban nem csak az irodaházak szaporodtak, a negyed nívóját növelték az egyéb beruházások is, mint a kiskereskedelmi funkció bővülése, és a lakásépítések. 1996-ban adták át a Duna Plaza-t, ami 84 ezer négyzetméteres területével négyszer nagyobb volt, mint az akkori legfontosabb bevásárlóközpontnak számító Budai Skála. A sor pedig tovább folytatódott, 1999-ben készült el a Nyugati Pályaudvar mellett a Westend City Center, amely máig Budapest egyik leglátogatottabb bevásárlóközpontja. Ezek mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Váci út még népszerűbb fejlesztési célponttá és így igazi irodanegyeddé válhatott.
A terület igazán markáns átalakulása az ezredforduló utánra tehető, amikor az út számos épülettel és toronnyal bővült, és vezető vállalatok központjai költöztek ide. Az ekkor felhúzott legnagyobb területű épület a Center Point volt, amely az egykori Magyar Acélöntő és Csőgyár helyén épült két ütemben. A 41 ezer négyzetméteres házat 2006-ban fejezte be a GTC Hungary. Szintén ebben az időszakban épült a két legmagasabb irodatorony Budapesten, az Europe és a Duna Tower az Árpád híd pesti hídfőjénél. Az ezredforduló környékén döntött a Váci út környékére költözésről az OTP is, a cég a Babér utcában építette fel üvegpalotáját. A 2000-es évek elejének egyik legkülönlegesebb homlokzatú épülete a Gateway Office Park volt, amelyben egyúttal Budapest legnagyobb egybefüggő irodaszintje található, 5100 négyzetméterrel. A 2009-ben átadott Átrium Park különlegességét pedig a nyitott udvara jelentette. Az épület fő építészeti attrakciója a hatalmas, kifeszített üvegfal, amely felfogja a Váci úti forgalom zaját.
A 2008-ban kirobban gazdasági válság a budapesti irodapiacot és így a Váci utat is megviselte. A már elindult fejlesztéseket ugyan még igyekeztek befejezni a beruházók, de utána szinte alig indult új projekt. A viharfelhők elmúltával azonban a fejlesztők is visszatértek a piacra, bár továbbra is az óvatosság stratégiáját követték, így olyan helyszínt igyekeztek választani, ami a legkevesebb kockázatot hordozza. Sokak választása esett ezért a Váci útra, így a válság utáni időszak a sugárút legújabb sikerkorszaka lett. A fejlesztések pedig azóta is dübörögnek. A sort a Váci Greens első épülete nyitotta 2013-ban, melyet azóta több ütem is követett. A régi Volga szálló helyén mára a Futureal Vision Towere magasodik, de szintén a válság után épült fel például a Green House, a V17 és a Váci Corner is.
A sornak pedig nincs vége, a sugárút mentén hatalmas daruk hirdetik, hogy a fejlesztések továbbra is pörögnek a Váci úton, épül a GTC White House, a Promenade Gardens és a Advance Tower is. De kezdetét vette az Árpád hídnál az Agora Budapest építése is, és a Váci út külső szakaszán az MNB is bejelentette hatalmas fejlesztésének elindulását.
De nem csak az új épületek jutnak szerephez, hanem a régiek közül is több megújulására került sor az elmúlt években, és a sor ez esetben is vélhetően folytatódni fog. A felújításokra ugyanis nagyon is szükség van, hiszen mint írtuk az irodaházak jelentős része még a válság előtt épült, vagyis a többség bőven elmúlt 10 éves, de az első épületek már a 20-25 évesek. Az elavult szerkezetekre pedig ráfér a felújítás, illetve azóta az irodaházakkal szemben támasztott követelmények is megváltoztak. Hasonló megfontolások mentén újult meg a Duna Tower, de CityZen is felújításra került már, de ebbe a csoportba tartozik a Skylight City, a Balance Building és a Balance Loft irodaház is.
A Váci út jövője tehát elég pozitívnak tűnik, a negyed átalakulása tovább folytatódik, és az új fejlesztéseknek köszönhetően presztízse tovább nőhet.
){kind=icon}