Magyar
2021-től csak azok az új építésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek fajlagos energiaigénye nem magasabb 100 kWh/m2/év-nél, és energia felhasználásuk legalább 25%-a megújuló energiaforrásból származik.
Az első kritérium teljesítése nem lesz nagy kihívás a kivitelezők számára. A mai szigetelő anyagokkal a 100 kWh/m2/év energiafelhasználás nem jelenthet gondot. Ha az ingatlan nem rendelkezik kivételesen nagy ablakfelületekkel, vagy nagyon extra alaprajzzal, akkor ez a fajlagos energiafelhasználás 15 cm vastagságú szigetelőanyag felhasználásával és egy Dryvit vakolattal biztosítható.
De hogyan biztosítható a 25%-ban megújuló energiaforrás?
Erre több lehetőség is van, a legtöbben ezekben gondolkodnak:
Az elektromos kazán üzemeltetése pár éve drága mulatságnak számított. Ha viszont van hozzá egy napelemünk, ami ingyen termeli hozzá az áramot, akkor nagyon olcsón üzemeltethető. A napelem ugyan komoly beruházást igényel, de 2021-től az életbelépő szabályozás miatt a napelemes megoldáson kívül csupán további, szintén költséges alternatívák lesznek választhatók.
A pontosság kedvéért meg kell említeni, hogy a napelemes rendszer használatakor nem a saját magunk által megtermelt elektromos áramot használjuk fel. A megtermelt energiát feltöltjük az áramszolgáltató rendszerébe, és a mi elektromos kazánunk a szolgáltatótól vásárolt áramot használja. A szolgáltató által kiállított számlán viszont le lesz vonva az általunk megtermelt energia, és ha több energiát termelünk az év során, mint amennyit fogyasztunk, az éves elszámoláskor akár még ők fizethetnek nekünk.
A hőszivattyúk nagyon hatékony fűtési lehetőséget nyújtanak. A földszondás, vízszondás megoldások azonban kimondottan nagy beruházás igényűek, így például egy családi házhoz csak ritkán telepítik őket. A levegő-víz melegítéses hőszivattyúk nagyságrendileg hasonló beruházási igényűek, mint egy napelemes elektromos fűtéses kazán, viszont folyamatosan berregnek. Aki teljes csendet szeretne a kertjében, az nem lesz kibékülve ezzel a megoldással.
Amúgy a hőszivattyús fűtés központi fűtést biztosít, ugyanúgy, mint egy elektromos központi kazán. Tehát ugyanúgy lehet róla padlófűtést, mennyezetfűtést, falfűtést, vagy a szobákban elhelyezett fűtőtesteket üzemeltetni.
A szabályozás szerint a fentiek mind biomassza üzemű hőtermelő berendezések, és az általuk megtermelt energia megújulónak minősül. De lássuk be, kevés új építésű ingatlan tulajdonosa szeretne tüzelőfa rendelésével, tárolásával és a fűtéssel bajlódni. Vannak, akik gáz központi kazán mellé telepítik ezeket a fűtési rendszereket. De gyakran nem azért hogy fűtsenek velük, hanem csupán, hogy ezzel a szabályozói elvárásásoknak megfeleljenek.
A klímák működési elvüket tekintve hőszivattyúk. Ha klímával fűtünk, a szabályozás szerint ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a hőszivattyús fűtés. A kettő között azért van pár különbség. A hőszivattyúk jellemzően nagyobb kapacitásúak és alkalmasak arra, hogy egy ház központi kazánjaként funkcionáljanak. Egy fűtésre optimalizált klíma készülék ugyanolyan hatékonyan tud fűteni mint egy hőszivattyú, de nem használható központi kazánként. Közvetlenül a befújt a levegőt melegíti fel, és csak ott, ahol van beltéri egység. Padlófűtés, vagy radiátorok nem üzemeltethetőek róla. A klímás fűtésnek ugyanakkor van egy nagy előnye szinte minden más fűtés rendszerhez képest, ez pedig az, hogy kiválóan lehet vele hűteni is.
A napkollektort a szabályozás figyelembe veszi, mint víz melegítésre alkalmas eszközt. A napkollektor üzemeltetése azonban nem mindig problémamentes. Amikor a nyári nap felforrósítja a fűtőfolyadékot, a rendszerben akkora túlnyomás keletkezhet, amit a napkollektor illesztései nem bírnak el. A túlnyomás ellen esetenként külön ventillátoros hűtőrendszerrel kell védeni a napkollektort. Summa summárum, egy napkollektor üzemeltetése némi szakértelmet és odafigyelést igényel.
Az optimális választás sok tényezőtől függ. Az épület fekvése, a szomszédok közelsége is szempont lehet a választásnál, nem is beszélve persze a bekerülési árról. Ezek mellett azonban egy további fontos szempont, hogy melyik technológia lesz éppen elérhető. A 2021-ben életbe lépő szabályozás az eddigieknél jelentősen nagyobb keresletet fog gerjeszteni a megújulóként elfogadott fűtő berendezések piacán. Ha a berendezésekből be is fognak tárazni a forgalmazók a rohamra várva, könnyen lehet, hogy a berendezések beszerelésében tapasztalattal rendelkező szakemberekből rövid és középtávon hiány lesz.
){kind=icon}