Magyar
Egy adott országrész munkaerőpiaci helyzete és lakásárai általában összefüggést mutatnak egymással. A jobb munkalehetőségek vonzzák a munkavállalókat, akik növelik a lakások iránti keresletet, aminek következtében az árak is emelkedni kezdenek. Magyarországon is hasonló folyamatok zajlanak, például a nyugati országrész felértékelődése, vagy Kelet-Magyarország lemaradása tipikusan ezt példázza. A kiemelkedően magas ingatlanárak azonban nem mindig járnak együtt a kedvező munkanélküliségi mutatókkal vagy egyszerűen csak késleltetve jelentkeznek.
Egy adott országrész munkaerőpiaci helyzete és lakásárai általában összefüggést mutatnak egymással. A jobb munkalehetőségek vonzzák a munkavállalókat, akik növelik a lakások iránti keresletet, aminek következtében az árak is emelkedni kezdenek. Magyarországon is hasonló folyamatok zajlanak, például a nyugati országrész felértékelődése, vagy Kelet-Magyarország lemaradása tipikusan ezt példázza. A kiemelkedően magas ingatlanárak azonban nA megyék többségére igaz, hogy ahol kevés a munkalehetőség és magas a munkanélküliségi ráta ott a lakásárak is alacsonyabbak, míg ahol jók a munkaerőpiaci mutatók ott a lakások is drágábbak. A megyei munkanélküliségi ráta és az átlagos lakásárak közötti -0,6-es korrelációs érték közepesen erős összefüggést mutat. A következőkben viszont azokat a kivételeket vizsgáljuk meg, ahol a két érték eltér egymástól.
A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának a gazdaságilag aktív népességhez (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) viszonyított aránya. Munkanélkülinek tekinthető a KSH meghatározása alapján az a személy, aki a felmérés hetében nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amitől szabadság vagy betegség miatt volt távol. Emellett aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző 4 hét folyamán és ha találna megfelelőt, akkor 2 héten belül munkába tudna állni. Meg kell jegyezni, hogy a munkanélküliségi ráta csökkenésében a közmunkaprogram erősödése is szerepet játszott, így a munkanélküliség alakulásánál érdemes az ő számukat is figyelembe venni. m mindig járnak együtt a kedvező munkanélküliségi mutatókkal vagy egyszerűen csak késleltetve jelentkeznek.
A megyék közül 1,5 százalékos értékkel Győr-Moson-Sopron megyében volt 2015-ben a legalacsonyabb a munkanélküliség, de hasonlóan kedvező volt Vas megyében és Budapesten is, ahol szintén nem érte el a 3 százalékot. A legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borosod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye van, amelyekben még a közmunkások nélkül mért eredmény is megközelíti a 10 százalékot. A lista elején és végén álló megyékben azonban közös, hogy a munkanélküliségi ráta és a lakásárak erős fordított irányú összefüggést mutatnak.
Ezzel szemben Hajdú-Bihar, Somogy és Komárom-Esztergom megye is meglehetősen kilóg a sorból. Előbbi kettő esetében magas munkanélküliséghez magas lakásárak, utóbbiban alacsony munkanélküliséghez alacsony árak társulnak. Hajdú-Biharban ezt Debrecen egyetemvárosi funkciója magyarázhatja, ahol az egyetemi hallgatóknak is köszönhetően élénk a lakáspiac. Somogyban azonban a Balatonpart, azon belül is az új fejlesztések azok, amik a lakásárakat is felfelé húzzák, így hiába láthatók a megye rossz munkaerőpiaci adatai, az átlagárakban ez nem látszik meg. Komárom-Esztergom megyében már más a helyzet. A válság éveiben több gyár is jelentős leépítéseket hajtott itt végre, így az országban itt volt az egyik legnagyobb a lakásárak zuhanása. Úgy tűnik azonban, hogy a munkaerőpiac hamarabb magára talált mint az ottani lakáspiac, így a jövőben a munkalehetőségek további bővülése az árak emelkedését hozhatja magával.
Budapesten is elmondható, hogy azokban a kerületekben amelyekben magasabb a munkanélküliség, alacsonyabbak a lakásárak. A megyékhez képesti összefüggés itt azonban már nem olyan erős. Alacsony a munkanélküliség a drágának számító I., II. és XII. kerületekben, míg az olcsóbbak között lévő X., XX., XXI. és XXIII. kerületekben jelentősen magasabb.
A trendekbe nem illeszkedő kerületeket azonban itt is megtaláljuk. A VIII. és a IX. kerületekben a munkanélküliség magasabb, mint azt az árszint indokolná, más megközelítésben a kerületek a munkaerőpiaci helyzetükhöz képest indokolatlanul drágák. Ezzel szemben a XVI. és a XIX. kerületekben az alacsony munkanélküliség ellenére a lakásárak is alacsonyak.
Mielőtt azonban elindulnánk az adott megyékben és kerületekben áron alul kínált ingatlanokat keresni, figyelembe kell venni, hogy a munkanélküliségi ráta ugyan egy jó indikátora a lakásárak alakulásának, önmagában azonban kevés ahhoz, hogy az árakat és azok alakulását egy az egyben meghatározza. A lakásárakra számos tényező hatással van, például a térségben jellemző bérek. Hiába magas a foglalkoztatottság, ha ehhez alacsony átlagbér társul, az ingatlanárak is alacsonyabbak maradnak. Tény azonban, hogy a munkaerőpiaci helyzet javulása sok esetben a bérek emelkedését is magával hozza, így ha nem is száz százalékosan, de meghatározza a környék lakásárait. Jó példa erre Győr és Kecskemét is, ahol az Audi és a Mercedes munkahelyteremtő képességének köszönhetően az ingatlanárak is jelentős emelkedésen mentek keresztül. Ellenpélda pedig Északkelet-Magyarország, ahonnan a rosszabb munkalehetőségek miatt aki teheti elvándorol, lenyomva ezzel a lakásárakat.
){kind=icon}