Betörők leselkednek a te házadra is?

Betörők leselkednek a te házadra is?

2016-06-23 11:42:42

Lakásvásárlás előtt számos tényezőt figyelembe veszünk mielőtt meghoznánk a döntést arról, hogy hol vásároljuk meg leendő otthonunkat. A közlekedésen, a környék hangulatán és a lakás típusán túl fontos szempont a környék közbiztonsága is. Ennek kapcsán utánajártunk, hogy az egyes fővárosi kerületekben és a megyeszékhelyeken mennyi bűneset és ezen belül mennyi lakásbetörés történik, meghatározva ezzel a legbiztonságosabb és legveszélyesebb környékeket. 

 
 

Az Otthontérkép statisztikái szerint 2014-ben a legtöbb bűnesetet - több mint 5200-at - a VIII. kerületben regisztrálták. A megyeszékhelyek közül Miskolc áll az élen, ahol hasonlóan nagyszámú, 5100 bűnesetet jelentettek be. Az adatok között természetesen csak a bejelentett bűnesetek szerepelnek, így az eredmények is ezt mutatják. Ezeken kívül még előfordulhatnak további esetek is, de a megfelelő elemszám így is rendelkezésre áll a reprezentatív területi összehasonlítás elkészítéséhez.

Az összesített esetszámokat azonban érdemes a lakosságszámhoz viszonyítani, hogy valós képet kapjunk a bűnözési szempontból biztonságos és veszélyes környékekről. A 100 főre jutó bűneseteket nézve így már korántsem a VIII. kerület a legveszélyesebb és a megyeszékhelyek sem tűnnek annyira rossznak. A vizsgálatban megnéztük egyrészt a 100 főre jutó összes bejelentett bűnesetet, másrészt a lakástulajdonosokat érdeklő 100 főre jutó lakásbetörések számát. Ezt hasonlítottuk össze a különböző kerületekben és megyeszékhelyeken.

 

Budapest legveszélyesebb részei


Ezek alapján az összes bűnesetet tekintve Budapesten az V. kerület áll a legrosszabb helyen, ahol az adott évben minden 8. lakosra jutott egy bűneset. Ezt követi a VI. kerület ahol száz lakosonként 10 eset történt. Az átlagnál veszélyesebb még a VIII., a IX., az I. és a VII. kerület is, azaz a belváros az, ahol összességében magasabb a bűnözési ráta.

Ha kimondottan a lakásbetöréseket nézzük, akkor már változik a sorrend. Ebben a tekintetben a legdrágább budai kerületek állnak az élen. Kimagasló volt a lakásbetörések száma az I. és a II. kerületben, de a XII. kerület sem marad el tőlük sokkal. A lakásárak szempontjából legolcsóbb kerületek pedig a lista végére kerültek, a XVII., X. és XXI. kerületek tekinthetők a legbiztonságosabbaknak. 

Betörők leselkednek a te házadra is?

100 főre vetítve ez azt jelenti, hogy míg a legbiztonságosabb kerületekben 0,2 betörést jelentettek be, addig az élen álló két budai kerületből 0,6-et. A II. és az I. kerületekben tehát egy év alatt minden hetvenedik lakásba próbáltak meg betörni.
 

Vidéken biztonságosabb az élet?


Ezzel szemben a megyeszékhelyeken a lakosságszámhoz viszonyítva sehol nem volt annyi bűncselekmény, mint a főváros legveszélyesebb kerületeiben. A legmagasabb bűnözési ráták Miskolcon és Szekszárdon voltak, de az átlagnál több esetet jelentettek Salgótarjánban, Szolnokon és Egerben is. Ennek ellenére ezek az adatok nem magasabbak, mint az átlagos budapesti kerületekben. Hasonló képet mutatnak a lakásbetörési mutatók is. A száz főre vetített adatokban itt is Miskolc áll az élen, ahol egy év alatt minden 150. lakásba próbáltak meg illetéktelenül behatolni. Ez egyébként hasonló a budapesti kerületek átlagos értékeihez. A betörések szerinti második és harmadik legveszélyesebb megyeszékhely Pécs és Kecskemét volt, ahol 100 főre 0,17-0,18 betörés jutott, ami a lakásállományra vetítve minden 200-220. lakást érintette. 

Betörők leselkednek a te házadra is?

A legbiztonságosabb megyeszékhelyek mindent egybe véve Székesfehérvár és Veszprém, a lakásbetöréseket nézve pedig Békéscsaba és Székesfehérvár áll a legjobb helyen. Ezekben a városokban 20-szor kisebb az esélye, hogy bűncselekmény éri a lakásunkat, mint a betörők által legkedveltebb II. és I. kerületekben.
 

Európa többi országához képest


Magyarországon hozzávetőlegesen minden kétszázadik lakásba próbálnak meg évente betörni. Az elsőre magasnak hangzó arány mégsem számít kiugrónak, ha Európa többi országához viszonyítjuk. A népességhez viszonyított lakásbetöréseket vizsgálva például Belgiumban az egyik legmagasabb az arány, ahol minden 50. lakásba megpróbálnak betörni évente. Hollandiában sem sokkal jobb a helyzet, a magyarországihoz képest ott is háromszor gyakoribbak a lakásbetörések. Ugyancsak rosszabbak az arányok Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban. Németországban, Portugáliában és Bulgáriában pedig a magyarhoz hasonló értékeket látunk. Magyarországnál kicsit kedvezőbbek a lakásbetörési adatok Ausztriában és Svédországban, míg Európa legbiztonságosabb országai közé tartozik Csehország, Lengyelország és Finnország, ahol népességarányosan fele annyi betörés történik évente, mint nálunk.

ÁLTALÁNOS INGATLANPIACI HÍREK
eladó ingatlan kocsibeállóval
Eladó ingatlan autós szemmel
Akinek autója van, tudja, hogy nem mindegy, hol parkol. Az egy dolog, hogy az autó jobban amortizálódik akkor, ha ki van téve a természet viszontagságainak. Enné talán fontosabb, hogy a mindennapok kényelmében óriási különbséget jelent, hogy be lehet-e állni autóval a ház bejáratához, vagy esetleg még fűtött, a házzal egybeépített garázs is van.
lakás felújítás
Eladó ingatlan felújítása - megéri?
Örök kérdés, mennyire érdemes kicsinosítani egy ingatlant eladás előtt. Ha szebb, tetszetősebb, nyilván jobban lehet értékesíteni, a kicsinosítás viszont pénz- és időigényes tevékenység - ráadásul nem mindig lehetünk benne biztosak, hogy megtérül.
panel lakás
Panel lakást vásárolna? Győződjön meg a vezetékek állapotáról!
Házgyári panel lakások évtizedeken át készültek különböző tervek alapján és különböző kiviteli minőségben. Az viszont szinte az összesre jellemző, hogy az elektromos rendszere, ha fel nem újították, teljes mértékig elavult.Ha panel lakást vásárolna, győződjön meg a vezetékek állapotáról, mert azok felújítása elkerülhetetlen lehet, ugyanakkor jelentős költséggel és felfordulással jár.
Agglomeráció vagy nagyváros? Szempontok vidékre költözés előtt állóknak
Agglomeráció vagy nagyváros? Szempontok vidékre költözés előtt állóknak
A home office szélsebes terjedése és a külső-agglomerációban található ingatlanárak egyre több családot biztatnak arra, hogy elhagyják a nagyvárosok komfortos, de egészségtelen és zajos miliőjét. Bár az akár 30-40 km-re lévő kisvárosok és falvak csábítóak tudnak lenni, a felkészületleneket jónéhány meglepetés érheti a kiköltözés után. A cikkünkből kiderül, hogy miért érdemes – vagy éppen miért nem érdemes – az agglomerációba költözni.
^