Budapesten városrész névvel illetjük a történelmileg vagy új beépítéssel (lakótelepek létrehozásával) kialakult területeket. A városrész megegyezhet egy kerület területével, de vannak több területre kiterjedő budapesti városrészek is. Ilyen például: Krisztinaváros, vagy Sashegy.
A lakásárak jelentősen megemelkedtek az elmúlt két évben, ami csökkentette a befektetési célú lakásvásárlók által elérhető hozamokat. Ugyanakkor a szintén megnövekedett bérleti díjaknak köszönhetően továbbra is magas jövedelemre tehetnek szert azok, akik kiadási céllal vásárolnak lakást. A XI. kerületben például egy egyetemek környéki tégla lakással 5,7 százalékos hozam érhető el, míg egy kelenföldi új építésű lakás 6,1 százalékot hozhat, ami kecsegtetőnek tűnik a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben és továbbra is jó befektetési lehetőséggé teszi a lakóingatlanokat.
Eladó 30 négyzetméteres lakás, irányár 18 millió forint. Ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel egyre gyakrabban találkozhatunk a különböző hirdetési portálokon. Míg azonban néhány évvel ezelőtt ez egy belvárosi új építésű lakást jelentett, mostanában sokszor a külsőbb kerületekben lévő használt, esetleg felújított lakást takar. A Budapesten bekövetkezett hirtelen drágulás miatt éppen ezért egyre többen gondolják úgy, hogy ez már egy kezdődő lakáspiaci lufi kialakulása.
100 milliós villa, budai luxusház, fullextrás nyaraló. Kevés olyan tagja van a magyar társadalomnak, aki ilyen "ékességekkel" büszkélkedhet. Mai posztunk sem ezekről a csodaházakról szól, hanem olyan átlag otthonokról, amiket hétköznapi emberek kínálnak eladásra hétköznapi embereknek.
Egy adott országrész munkaerőpiaci helyzete és lakásárai általában összefüggést mutatnak egymással. A jobb munkalehetőségek vonzzák a munkavállalókat, akik növelik a lakások iránti keresletet, aminek következtében az árak is emelkedni kezdenek. Magyarországon is hasonló folyamatok zajlanak, például a nyugati országrész felértékelődése, vagy Kelet-Magyarország lemaradása tipikusan ezt példázza. A kiemelkedően magas ingatlanárak azonban nem mindig járnak együtt a kedvező munkanélküliségi mutatókkal vagy egyszerűen csak késleltetve jelentkeznek.
25 év egy ember életében még csak a kezdeteket jelenti, 25 év egy új iparágban a "gyerekcipő" ideje. 25 év alatt azonban sok olyan folyamat és benyomás tud rögzülni, ami utána megváltozhatatlanná teszi azt a szektort, amihez ma ugyanúgy ért mindenki itt Magyarországon, mint a focihoz. Pedig ha onnan közelítjük, hogy sokak életének legnagyobb vagyontárgya felett kell megfontolt döntést hozni, akkor komolyan kell venni ezt a munkát. Kis hazánkban több tízezerre tehető azok száma, akik végzettséggel vagy végzettség nélkül próbáltak már szerencsét ezen a piacon, és akiket a köznyelv egyszerűen csak AZ INGATLANOS-nak hív.
Szakértők is állítják, hogy az ingatlanos tranzakcióknál igen is fontos a közvetítői jelenlét. A szakma megítélése mégsem jó, hangzott el egy – a közelmúltban megrendezett - lakásbörzén.
Jelentősen, 24 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma Magyarországon az év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de a fővárosban még jelentősebb, 73 százalékos volt az engedélyek számának bővülése. Ugyanakkor országosan 9,5 százalékkal kevesebb lakás épült a fenti időszakban, de még nagyobb volt a visszaesés Budapesten, ahol az épített lakások száma 21 százalékkal csökkent - derül ki a KSH legfrissebb statisztikáiból.
){kind=icon}
