Akkor is a tulajdonos fizeti a tartozást, ha a bérlő nevén volt a gázóra?

Már jócskán benne járunk a fűtési időszakban, és sajnos előfordul, hogy a lakások bérlői különböző módokon el akarják kerülni a számlák kifizetését. Arra is sok példa van, hogy a bérlők tavaszra „eltűnnek” a lakásból, a bérbeadóra hagyva a ki nem fizetett fogyasztást. A tulajdonos még akkor sem lehet teljesen nyugodt, ha a gázszolgáltatóval a bérlőnek van szerződése. Ilyen esetben is előfordulhat-e, hogy a tulajdonos kénytelen fizetni?                   

Hogyan számolnak el?

Többféle gyakorlat is létezik arra nézve, hogy a bérleti szerződés ideje alatt a közüzemi díjakat miként fizeti meg a bérlő. Az egyik megoldás, hogy a számlák továbbra is a bérbeadó nevére jönnek, aki maga rendezi számlákat, de időközönként elszámol a bérlővel. Van arra is példa, hogy a bérlő olyan összegű bérleti díjat fizet, amibe mintegy átalányként belefoglalják a közüzemi díjakat is, így nincs külön bérleti díj és rezsi. Ezekben az esetekben rendszerint a mérőórák, szerződések a tulajdonos nevén maradnak, aki maga intézi a befizetést.
Egy másik módszer, hogy a bérlő maga köt szerződést a szolgáltatóval, így a számlák is az ő nevére jönnek, és maga fizeti be ezeket. Ilyenkor általában a szükséges leolvasásokat, óraállás bemondásokat is a bérlő végzi el.   

Mi a helyzet, ha tartozás marad?

Különösen a gázszolgáltatásnál szokott előfordulni, hogy a bérlő alacsonyabb óraállást mond be, mint a valódi fogyasztás. Így csak a bérlő távozása után derül ki, hogy a tényleges fogyasztás fényében nagy tartozás maradt hátra, vagy pedig központi fűtés esetén egyszerűen nem fizette be a számlákat. 
Sok tulajdonos nyugodtan ül a babérjain, gondolván, ha a bérlő nevén van a gázóra, ill. ha díjfizetőként ő van szerződésben, akkor csak rajta lehet követelni az esetleges tartozást. Sajnos azonban ez nem így van. Távhőszolgáltatás esetén, ha a bérlő vállalta a díj fizetését a szolgáltató felé, akkor az ingatlan tulajdonosa a távhőszolgáltatásról szóló törvény alapján kezesként továbbra is felel a tartozásokért. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatónak első körben a bérlőtől kell megkísérelni a tartozás behajtását, de ha ez nem sikerül, akkor a tulajdonosnak kell helytállni a tartozásért. Ezt követően aztán a tulajdonosnak már kevés esélye lesz, hogy az általa kifizetett tartozást a volt bérlőjén behajtsa.
Egyedi gázfűtéses lakás esetében sem sokkal jobb a helyzet. Ha ebben az esetben a szolgáltatóval a bérlő köt szerződést, de utóbb a fogyasztást nem fizeti meg, akkor a tulajdonos nehezen tudja majd a nevére visszaíratni a szerződést. Ugyanis a földgázellátásról szóló törvény rendelete szerint a tulajdonos nevére is csak akkor lehet névátírást végezni, ha nincs a lakáson kifizetetlen tartozás. Ebben az esetben pedig, ha a tulajdonos vissza akarja íratni a gázórákat, kénytelen lesz kifizetni a tartozást, amit aztán persze megpróbálhat behajtani a volt bérlőjén, nem mindig sikerrel.       

Legyünk elővigyázatosak
  
Ha a bérbeadó el akarja kerülni a hátrahagyott nagy összegű tartozást, még az sem teljesen biztos módszer, ha maga intézi a befizetést, és utólag számol el a bérlővel. Ha ugyanis a bérlő olvassa le a mérőórákat, akkor mindenképpen javasolt, hogy a bérbeadó időnként ellenőrizze a valós és a bemondott óraállást, amellyel elkerülhető, hogy valaki bérlőként akár éveken keresztül tartozást halmozzon fel. Ehhez még nem is feltétlenül kell elmennie a lakásba, hiszen manapság már a lefényképezett óraállást is könnyen meg tudja küldeni számára a bérlő, ami összevethető a számlán feltüntetett fogyasztással. A bérbeadónak joga van mindezeket, és a számlák befizetését is ellenőrizni, még akkor is, ha a számlák a bérlő nevére jönnek.