Sok vásárlóval előfordult már, hogy a vásárlást követően vette észre, hogy az élelmiszert vagy más árut nem a boltban feltüntetett vagy a hirdetésben kiírt akciós áron, hanem magasabb áron vette meg. Mi a helyzet abban az esetben, ha a nem egyezik a polcon feltüntetett ár, és az ár, amelyen a pénztárnál az árut értékesítik?
Már jócskán benne járunk a fűtési időszakban, és sajnos előfordul, hogy a lakások bérlői különböző módokon el akarják kerülni a számlák kifizetését. Arra is sok példa van, hogy a bérlők tavaszra „eltűnnek” a lakásból, a bérbeadóra hagyva a ki nem fizetett fogyasztást. A tulajdonos még akkor sem lehet teljesen nyugodt, ha a gázszolgáltatóval a bérlőnek van szerződése. Ilyen esetben is előfordulhat-e, hogy a tulajdonos kénytelen fizetni?
Az elmúlt hónapokban Budapesten a belső kerületekben 40-60%-kal nőttek az albérletek bérleti díjai. Ez is jól jelzi, hogy a magyarországi lakásrendszer az elmúlt néhány évtizedben egy időzített bombává vált. Most éppen a tanévkezdés miatt több ezer egyetemista szembesült a lakáspiac anomáliáival, de ez csak a jéghegy csúcsa. Nem szabad elfelejteni, hogy számos strukturális probléma feszül a lakhatással kapcsolatos folyamatok mögött. Egy egységes, a mélyülő társadalmi egyenlőtlenségekből kiinduló lakáspolitikai koncepció megalkotása elengedhetetlen ahhoz, hogy ne mélyüljön tovább a lakhatási válság.
Valamivel több mint egy hónapja került bevezetésre az új lakástámogatási rendszer a CSOK, ami a szakértők szerint komolyan érzékelteti hatását a hazai lakáspiacon. Ez alól egyedül talán csak a fővárosi budai kerületek jelentenek kivételt, ahol a vételárra és fajlagos árra vonatkozó maximumok erősen korlátozzák a vásárlási lehetőségeket. Vannak azonban olyan egy gyerekes családok is, akik inkább lemondanak a mostani 500-600 ezer forintról, hogy majd később, a nagyobb lakásra történő cseréhez, akkor már több gyermekkel vehessék igénybe ezt a támogatási formát.
"Két éve még havi 60 ezer forintot fizettem ezért a lakásért, most meg pont a dupláját akarják kérni szeptembertől.”
Budapesten 20 százalékkal, de a többi régióban is jelentősen drágultak az lakásbérleti díjak. A felsőoktatási ponthatár-húzás után országszerte megindult a roham a kiadó lakásokért, ami augusztusban csak tovább fokozódhat. Kicsi a kínálat, szeptembertől viszont több ezer egyetemista költözne, a kérdés csak az, hogy hova és mennyiért.
Az utóbbi időben sokat hallani az "elszálló" bérleti díjakról a budapesti lakáspiacon. Sokan okolják a szálláshely-típusú lakáskiadást előretörését a hatalmas drágulásért, és egyesek már a bérleti díjak törvényben történő rögzítését követelik. Valójában azonban a drágulásban számos tényező játszott szerepet együttesen, és ugyan az Airbnb is rátett egy lapáttal, de a más városból Budapesten munkát vállalók is jelentősen hozzájárultak a dráguláshoz. Úgy tűnik ebben is kezdjük utolérni Európa nagyvárosait, ahol szintén csak nagyon nehezen és drágán lehet lakást bérelni. A magyar bérleti díjak ebben az összehasonlításban nem is igazán tűnnek olyan magasnak, még a jövedelemkülönbségeket figyelembe véve sem.
A szomszéd most adta el jó pénzért a nyaralóját, az egyik ismerős most szállt be egy lakásba, a másik tuti tippet kapott arra, hogy mit hol lehet jól kiadni. Pezseg az ingatlanpiac, ön is beszállna, de sajnos a dunyhába varrva nem állnak otthon a milliók. Ha illik önre ez a leírás, itt az ideje, hogy megismerkedjen az ingatlanalapokkal!
){kind=icon}
